Sok tapasztalt termesztő és gazdálkodó megerősítheti, hogy a legfontosabb dolog a kertben a talaj. Ha jó talajt termesztesz, akkor minden, amit beleültetsz, sikerre lesz berendezkedve, és olyan gyümölcsöket és zöldségeket fog termelni, amelyek tápanyagban gazdagabbak, mint a rossz talajban termesztettek.
Sajnos a történelmileg nem fenntartható földművelés miatt sok kertben nincs jó talaj, és az erodált, száraz vagy erősen tömörített lehet.
De ne aggódj, ez a cikk segít neked visszaállítani a talajt olyan gazdag, termelékeny, sötétbarna színű földdé, amilyennek lennie kellene, a legjobb tanácsainkkal arra vonatkozóan, hogyan javíthatod a kert talajtermékenységét.
Tartalomjegyzék
Miért fontos a talaj javítása?
Világszerte az élelmiszerrendszerünk teljes mértékben az egészséges talajtól függ, és ez a te kertedben található ehető vagy dísznövényekre is igaz.
A fedőtalaj a talajrendszer legtermékenyebb rétege, de ez csak néhány centiméternyi tápláló jótékony anyag, amelyet a rossz gyakorlatok könnyen elmoshatnak vagy tönkretehetnek.
Egészséges talaj nélkül nem tudunk egészséges élelmiszert termeszteni, mivel az élelmiszerekben lévő tápanyagok közvetlenül a talajban lévő tápanyagokból származnak.
Bár természetesen számos gyümölcsöt és zöldséget lehet termeszteni gyenge minőségű talajban is, kémiai szempontból bármit is takarítunk be ezekből a növényekből, kevesebb tápanyagot tartalmaz és kevésbé lesz ízletes, mint a gazdag talajban termesztett növények.
Mivel szabad szemmel nem látjuk ezeket a biológiai folyamatokat, nehéz elhinni, hogy ez igaz, de napról napra egyre több mezőgazdasági tudományos eredmény derül ki arról, hogy mennyire fontos az egészséges talaj.
Ha a talaj degradálódik, egyre nehezebb lesz benne élelmiszert termeszteni, ami kihat a kert hosszú élettartamára.
Kertészként az egészséges talaj kialakítása és fenntartása a termesztési folyamat teljesen fontos része, és ha valóban azt szeretnéd, hogy kerted virágzásnak induljon, fontos, hogy időt fektess be annak javításába.
10 gyakorlati módszer a talajjavítás érdekében
Íme, a legjobb tanácsaink 10 tippre és lépésre bontva, a csodálatos talaj létrehozásához. Nem számít, milyen talajjal indulsz, még akkor sem, ha az már tömörödött és erodált, vagy ha csak rendben van, ezek a lépések idővel javítani fogják.
1. Minden évszakban komposzttal vagy trágyával javítsd a talajt.
A talajnak éppúgy szüksége van táplálékra, mint a növényeknek, és a legjobb táplálék a komposztált trágya és a szerves anyagok, amelyek a lehető leggazdagabb tápanyagokat tartalmazzák.
A lebomlott trágya és az ételmaradékok gombákat, baktériumokat és rovarokat tartalmaznak, amelyek tovább építik és lebontják a talaj alapvető összetevőit, és friss tápanyagokat juttatnak a keverékbe.
Ráadásul a komposzt és a trágya javítja a talajrendszerek vízelvezetését, valamint könnyű és szellős szerkezetet biztosít.
Minél többet kertészkedsz, annál jobban fogod értékelni, hogy a komposzt és a trágya értékesebb, mint az arany a gazdák számára – ez a legjobb anyag!
A komposztált ételmaradékok talajba való visszajuttatásával a növekedés körforgása is kiteljesedik, mivel a betakarított terményeket visszaadja a földnek, hogy segítse az újak növekedését – és csökkenti a felesleges szemetet!
Érdekelhet: Legjobb kerti komposztáló láda
2. Váltogasd és ültesd a gyümölcsöket és zöldségeket.
A talaj és a kert ökoszisztémájában, és a legjobb módja az egészség előmozdításának, ha sokféle növényt ültetünk polikultúrában, és minden évszakban váltogatjuk őket.
A sokféleség minden ökoszisztémában ellenálló képességet teremt, mivel készenléti terveket és tartalék erőforrásokat biztosít a betegségek, kártevők és szélsőséges időjárás elleni küzdelemhez.
A talajban lévő kórokozók több évig is élhetnek egy ágyásban, és ha ugyanazt a növénytípust folyamatosan ugyanarra a helyre ültetik, akkor ezek a fajspecifikus kórokozók tovább terjednek és megfertőzik a növényeket.
Ha azonban egyik évről a másikra megváltoztatod az adott helyre ültetett növények fajtáit, a betegség kórokozóinak nem lesz célnövényük, amellyel táplálkozhatnak, és elpusztulnak.
Sőt, sok növény, mint például a nitrogénmegkötő hüvelyesek, javítja a talajt a következő növénycsoport számára, amelyet oda ültetnek.
Ha az egyik évben sok nagy nitrogén fogyasztó növényt, például paradicsomot vagy káposztát ültet egy helyre, a következő évben nitrogénpótló növényeket, például borsót kell ültetnie, hogy pótolja a talaj nitrogénraktárait.
Sok kertész hivatkozik a “hároméves szabályra”, amely szerint az első ültetéstől számított legalább három évig nem szabad ugyanabba a családba tartozó növényeket visszatelepíteni, hogy a fajspecifikus talajkórokozók elpusztuljanak.
3. Dobd ki a szintetikus vegyszereket
A szintetikus, glifozátalapú növényvédő szerek és műtrágyák rossz hatással vannak a talajra. Azzal a céllal tervezték őket, hogy megcélozzák és elpusztítsák azokat a gyomokat és kártevőket, amelyek akadályozzák a termés növekedését, vagy energiabombát adnak a növényeknek, de sok ilyen kémiai növényvédő szer számos negatív mellékhatással jár.
Bár ezek az anyagok kezdetben hatékonyak, gyakran elpusztítják a talajban élő hasznos rovarokat, mérgező maradványokat hagynak maguk után, és az eső elmossa őket, és szennyezik a helyi vízrendszert (ami megmérgezheti a vadon élő állatokat!).
A jó hír az, hogy számos szerves vagy házilag termesztett műtrágya és környezetbarát technika létezik az integrált növényvédelem révén, amelyek hatékony megoldásokat kínálnak anélkül, hogy a talaj és a környezet egészségét veszélyeztetnék.
Például a kártevőfertőzésre vagy gombafertőzésre hajlamos növények esetében kipróbálhatja a társnövénytermesztést fokhagymával vagy bizonyos fűszernövényekkel, amelyek olyan illatot bocsátanak ki, amely elriasztja a rovarokat.
A pókatkákkal vagy levéltetvekkel már fertőzött növények esetében a neem olaj vagy a fokhagymaoldatok megszabadíthatnak tőlük anélkül, hogy toxinokat juttatnának a talajba.
4. Téli takarónövények ültetése
Az egyik legrosszabb dolog a talaj számára, ha csupaszon és meztelenül marad, különösen, ha ki van téve a zord időjárási körülményeknek.
A talajerózió és a talajpusztulás gyakran télen következik be, amikor semmi sem védi a talajfelszínt attól, hogy elfújja a szél, vagy jeges tundrává váljon.
A növények gyökérrendszere olyan horgonyként működik, amely összetartja a talaj szerkezetét, és megakadályozza, hogy az esőzések során kimosódjon vagy erodálódjon, illetve hogy a nagy havazások során tömörödjön.
A népszerű takarónövények közé tartozik a lóhere és a répafű, sőt, a kora tavaszi betakarításhoz olyan ehető növényeket is választhatsz, mint a kelkáposzta, a retek és a fehérrépa.
Mindenki jól jár, hiszen tavasszal az ehető növényeket betakaríthatjuk, a nem ehető növényeket pedig a talajba forgathatjuk, vagy a felszínen hagyhatjuk, és így plusz szerves anyagot juttathatunk a talajba. A takarónövényeket a szezon végén, az első fagyok előtt ültesd el.
Érdekelhet: Agyagos talaj javítása
5. Alkalmazz egy réteg mulcsot a növények között
A talajtakarás a leghatékonyabb módja a talajfelszín hűtésének, a nedvességfelvétel javításának és az invazív gyomok növekedésének megakadályozásának.
A vegetációs időszakban a talaj foltjai nem lesznek varázslatosan növekedésmentesek (a természet nem hagy üres helyeket), ezért vagy a hátadat töröd meg a folyamatos gyomlálással, vagy egy réteg aprított faforgácsot, bepiszkított szalmát vagy jó öreg komposztot teszel a talajfelszínre a növényeid közé.
Ez segít a növényeidnek növekedni anélkül, hogy a gyomokkal kellene versenyezni, ugyanakkor csökkenti a gyomok által a talajnak támasztott igényeket, és ami a legjobb, a mulcs biológiailag lebomlik, és egy újabb értékes, tápanyagokban gazdag kiegészítésként szolgál a talajrendszered számára!
Ne feledd, hogy a mulcs nem érhet a növények szárához, mivel a nedvesség rothadást okozhat, és a különböző mulcsok jobban megfelelnek a különböző növényeknek, ezért a felhordás előtt végezz némi kutatást.
Ha szereted a kihívásokat, egy igazán érdekes technika az “élő mulcs” termesztése. Valami alacsony növésű növényt, például lóherét ültethetünk a növények közé, hogy megvédjük a talajt és megakadályozzuk a gyomok növekedését, ráadásul nitrogént is köt a talajban!
Csak arra ügyeljünk, hogy olyan növényt ültessünk mellé, amelynek ellentétes a táplálkozási igénye, így korlátozott lesz a konkurencia.
6. Az ösvényeken járj, ne az ágyakon!
A talajtömörödés gyakori oka az optimálisnál rosszabb talajnak, mivel sokan nem ismerik fel, hogy milyen károkat okozhat, ha többször járkálnak a bevetetlen kerti ágyásokon.
Győződj meg róla, hogy kertjében világosan körülhatárolt utak és ágyások vannak, és mindig járj az utakon, hogy az ültetett talaj idővel ne váljon kemény és betonszerűvé.
Az ismételt tömörítés olyan talajt hoz létre, amely nagyon sűrű, és amelyben a levegőnek és a víznek kevés hely jut a mozgáshoz. Ha elképzeljük, hogy egy szivacsot teljesen ellapítottak, akkor az összes víz távozott belőle, igaz?
És valószínűleg nem is fog sok vizet felszívni, amíg nem képes visszavágódni az eredeti formájába. Ugyanez igaz a talajra is, amelynek levegőztetettnek és elég lazának kell lennie ahhoz, hogy a víz és a növények gyökerei ellenállás nélkül lefelé tudjanak hatolni.
7. Teszteld és tápláld talajt tengeri moszattal
Ősszel végezz talajvizsgálatot a hiányzó tápanyagok kimutatására. Ez különösen fontos, ha új földterületen kertészkedsz, mivel nem tudod, hogy mit tettek vagy adtak a talajhoz a múltban. Végezz több vizsgálatot a kert különböző pontjain, majd add hozzá a megfelelő kiegészítést a hiányzó tápanyaghoz!
A nitrogénhiányos területeket például hínár- vagy moszatalapú szerves trágyával lehet javítani, vagy nitrogénmegkötő hüvelyeseket lehet ültetni, hogy ezt a kulcsfontosságú tápanyagot visszaadják a talajnak.
A különböző ágyások talaj pH értékének ismerete szintén értékes annak feltérképezéséhez, hogy melyik növény hova való, és a túl savas talajok lúgosabbá tehetőek a fatüzelésű kandalló lehűtött hamujával.
Talajvizsgálati készleteket már 6 ezer forintért is lehet vásárolni az interneten, de minél többet költesz, annál részletesebb eredményeket kapsz. Az eredményeket elküldheted a helyi egyetemi laboratóriumokba is, hogy a mezőgazdasági tudósok elemezzék és azonosítsák a mikroorganizmusokat, és visszajelzést adjanak.
Ezt különösen akkor érdemes megtenni, ha sok egészségügyi problémád van a terményekkel, mivel előfordulhat, hogy a talajban lévő kórokozókat nehéz kimutatni a megfelelő felszerelés nélkül.
8. Termessz évelő növényeket és használd őket talajfejlesztőként
Az egynyári növényeket forgatni kell, de az évelő növényeket hagyni kell, hogy néhány évig az ágyások szélén vagy a kertben szétszórtan telepedjenek meg.
Az évelők nagyszerűek a kertészek számára, mivel jellemzően kevés munkát jelentenek, de a talaj számára is nagyszerűek, mivel lehetővé teszik, hogy az adott terület több éven át pihenjen és háborítatlan maradjon.
A szezon végi dugványok, valamint a metszett ágak és lombozat nagyszerű kiegészítője lehet a komposztnak, vagy aprítva mulcsként is felhasználható.
A bokrok, fák és növények összekeverése, majd a lehullott levelek és a levágott ágak talajba borítása valójában egy természetes ökoszisztéma önszabályozását szimulálja, valamint a növekedés és pusztulás kiegyensúlyozott körforgását hozza létre.
Kapcsolódó: Homokos talaj javítása
9. Próbáld ki a ‘No Dig’/’No Till’ kertészeti technikákat
A talajművelés, amely egy kicsit ellentmondásos téma, lényegében a talaj felső rétegének felforgatása a telepítés előkészítése érdekében. Tavasszal a vidéki területeken láthattál már traktorokat, amelyekhez rotációs kapákat csatlakoztattak, amelyek a szántóföldeket szántják, hogy előkészítsék az ültetést.
Bár ez egy történelmi technika, sok mezőgazdasági tudós felfedezte, hogy káros lehet a talajra, a fent említett okok közül számos miatt, mint például a felső talaj károsítása.
Számos mikroorganizmus és gombahálózat teszi a talajt változatos és rugalmas ökoszisztémává, a talajművelés pedig feldarabolja, és a talaj felszínén hagyja, ahol a nap megsüti őket.
Sok kertész áttér a talajművelés nélküli rendszerekre, ahol más technikákat alkalmaznak az ágyások előkészítésére. A lepedőmulcsozás például azt jelenti, hogy tavasszal a téli gyomok fölé fekete kertépítő anyagot terítünk, hogy a nap megsüsse őket, majd ültetés előtt a tetejére egy réteg komposztot önthetünk.
Ez fenntartja a talaj szerkezetét, és friss tápanyagokkal egészíti ki azt a vegetációs időszakra, de nagy mennyiségben nehéz megvalósítani.
10. Giliszták és jótékony gombák bevitele a talajba
A gilisztaürüléket is tartalmazó vermikomposzt készítése olyan komposztot hoz létre, amelyben sok földigiliszta és más hasznos rovar él, amelyeket aztán hozzáadhat a kerti talajhoz, és növelheti a levegőztetést. A gilisztaürülék emellett rendkívül tápláló a talaj és a növények számára.
A mikorrhiza gombahálózatok előnyeit is egyre inkább megértik, hogy fontosak az egészséges talaj termesztésében.
Beolthatjod a talajod hasznos, őshonos gombaspórákkal, amelyek földalatti mikorrhiza hálózatokat hoznak létre, ami megkönnyíti a növények közötti tápanyagcserét, a vízszállítást és javítja a talaj szerkezetét.
A talaj idővel növekszik
A talaj építése és javítása egy folyamatos folyamat, amely idővel lassan megmutatja előnyeit. Ha olyan vagy, aki a múltban kémiai műtrágyákat és növényvédő szereket használt, akkor lehet, hogy gyors eredményekhez vagy szokva, és át kell alakítania elvárásaidat, hogy a kerted hosszú távú kilátásaira összpontosíts.
A kertjeinkben a talajépítés fenntartható és ellenálló rendszereket hoz létre, amelyek évtizedekig képesek lesznek tápláló élelmiszert termelni, és ez az egyik legfelelősségteljesebb dolog, amit tehetünk!
