Homokos talaj feljavítása – Hogyan csináld?

A rossz talajtípusokkal rendelkező emberek tudják, hogy milyen nehéz a növények termesztése a rossz minőségű talajban. A homokos talajból gyorsan kifolyik a víz és hiányoznak a növények számára a virágzáshoz szükséges tápanyagok.

Néhány lépéssel javíthatsz a száraz és homokos talajokon, így a növények szélesebb választékát termesztheted kertedben. Merüljünk el ebben a témában, és ismerjük meg, mi az a homokos talaj, és hogyan javíthatjuk azt.

 

 

Mi az a homokos talaj?

A homokos talaj olyan talajtípus, amely apró, finom szemcsékből áll, amelyek az időjárás, a kőzetek, például mészkő, gránit és kvarc időjárási folyamatai, lebomlása és feldarabolódása következtében keletkeztek.

Az ilyen típusú talajban nehéz termeszteni, mert alacsony a víz- és tápanyagtartalma. A talajban található nagy szemcséknek nincsenek olyan üregeik, amelyekben a vizet és a tápanyagokat megtarthatnák, és a műtrágya vagy a víz könnyen átfolyik rajta, vagy a meleg talajból való párolgás révén elvész.

 

 

Hogyan állapíthatjuk meg, hogy homokos-e a talajunk?

A homokos talaj könnyen felismerhető a tapintása és a szemcsés textúrája alapján.

Annak megállapításához, hogy homokos talajjal van-e dolgunk, egy egyszerű tesztet kell elvégezni. Ehhez fogj egy marék homokot, és nedvesítsd meg. Ezután tekerd kolbász alakúra a kezedben. Ha a talaj homokos, akkor elkezd morzsolódni és szétesni. A talaj egyes szemcséi láthatóak lesznek.

Ezzel szemben az agyag vagy a vályog sokkal jobban összetapad. Az agyagos talaj összetapad, és ugyanúgy formálható, mint az agyag, amivel gyerekkorunkban játszottunk. Az iszapos talaj csúszós és finom szerkezetű, és összecsomósodik, de könnyen szétválnak, ha összenyomjuk.

Az agyaggal vagy iszappal ellentétben a homokos talaj gyorsan szétmorzsolódik, ha megformázzuk. Nagyon rövid ideig megtarthatja az alakját, de nem sokáig. A szemcseméret egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy összetapadjon.

 

 

Homokos talaj feljavítása? Hogyan csináld?

A homokos talaj nem tartalmaz elegendő szerves vegyületet. Mivel minden nagyobb szemcséjű, szerves anyagokra van szükség, hogy segítsen megtartani a vizet és a tápanyagokat.

 

kerti komposztáló láda

Dolgozz bele sok gazdag szerves anyagot

Módosítania kell a talajt. Ennek legjobb módja a komposzt vagy komposztált trágya beépítése.

Ez sötét, morzsalékos és összetapad, ráadásul megtartja a vizet. A komposzt szerves anyagában rengeteg létfontosságú tápanyagot is tartalmaz a növények számára, és ahogy a szerves anyag lebomlik, lassan juttatja el ezeket a növények gyökereihez.

A fűnyesedékből, levélpenészből, trágyából, élelmiszerhulladékból és más hasonló termékekből készült komposztok javítják a talajt. Bár a tőzegmoha, a kókuszdió kókuszrost vagy a vermikulit hozzáadása szintén javíthatja a homokos talajokat, ezek a kiegészítők csak a talaj nedvességmegtartó képességét javítják. A tápanyaghiányt nem kezelik.

Vigyél fel 8-10 centi jól elkészített komposztot vagy trágyát a kertek és kertészeti ágyások felszínére, és dolgozd be a homokosabb talajba.

 

Mulcs rétegelése

A komposzt mulcsként is szolgálhat, különösen, ha egy nagyméretű, sok nagyobb darabot tartalmazó komposztról van szó. Ha vastag komposztréteget terítünk a talajra, az lassítja az eróziót és segít megőrizni a talaj nedvességét.

A komposzt fokozatosan lebomlik, és idővel összekapcsolódik a homokos anyaggal, a felszínről mélyebbre süllyed az ágyásba. Ha a tetejére több komposztot juttatsz, az nemcsak tápanyagokat és talajjavulást biztosít, hanem a növényeidet is boldoggá, az ágyásaidat pedig gyommentesen tartja.

 

Növénytakaró növények termesztése

A szerves anyagok másik kényelmes forrása a takarónövények termesztése. A takarónövények ültetése csökkenti a gyomok növekedését a kerti ágyásokban. Később levágod a növényt, és hagyod, hogy a talajban lebomoljon.

A gyakori nyári takarónövények közé tartozik a hosszúbab, a köles és a hajdina. Télen szőrös bükkönyt, mustárt és bíborherét ültethetsz. Ezeket a növényeket az ágyásba vetjük, és amint közelednek a virágzáshoz, máris be lehet őket szántani a talajba.

Azzal, hogy a homokos talajba szántod őket, több szerves anyagot építesz be. A vízben megmarad neked, és ahogy bomlik, saját műtrágyává válik. Ráadásul megakadályozzák a talaj felszínén az eróziót, a növényi gyökerek pedig megakadályozzák a talaj tömörödését.

 

 

Hogyan trágyázzuk a homokos talajt

A rendszeres trágyázás minden talajtípusnak előnyös. A homokos talaj azonban általában kevésbé képes megtartani a kijuttatott tápanyagokat. A homokosabb talajtípusok esetében általában lassan felszabaduló szemcsés műtrágya ajánlott a folyamatos, kis mennyiségű műtrágyázás érdekében.

Az ültetés előtt a talajba szemcsés műtrágyákat dolgozhatsz be. Ha a növény már növekszik, vidd fel a műtrágyákat a talaj felszínére, és enyhén kapard be őket.

 

 

Hogyan öntözzük a homokos talajt

Mivel a homokos talajtípusok gyorsan elvezetik a felesleges nedvességet, előfordulhat, hogy gyakrabban kell öntözni őket. A felszínre helyezett mulcs szintén segít csökkenteni a párolgás okozta vízveszteséget. És természetesen, ha tőzegmohát vagy kókuszrostot dolgozunk át a homokos talajon, az több vizet tud megtartani.

Amikor a talaj teljesen kiszáradt, nedvesítsd meg röviden, majd várjon néhány percet, hogy a víz átjárja a homokszemcséket. Ezután lassan, mélyen öntözd meg a talajt locsolótömlővel vagy más csepegtető öntözési módszerrel, hogy a folyadék szét tudjon terjedni a talajban.

Tartsd be a növények igényeinek megfelelő öntözési gyakoriságot. Egyes növényeknek többre van szükségük, mint másoknak, ezért nincs egyetlen módszer, amely mindenre beválik!

 

 

A legjobb zöldségek homokos talajokhoz

A legtöbb gyökérzöldség utálja a túlságosan nedves talajt. Bár a homokos talajokat nem mindenki szereti, a gyökérzöldségek termesztéséhez fantasztikusak.

A sárgarépa, a cékla, a retek, a paszternák, a burgonya és sok más gumós vagy mélyen gyökerező zöldség imádja a homokos ágyást. Ezek nem boldogulnak olyan jól az agyagos talajban, mivel a homokos talaj könnyű és laza szerkezetét kedvelik.

A fokhagyma, a vöröshagyma és a póréhagyma mind szeretik, ha a talaj kissé laza és homokos. Ugyanígy sok fűszernövény és fűszer, különösen a mediterrán éghajlaton termesztett fűszerek, mint az oregánó, a rozmaring stb.

Más gyümölcsök és zöldségek a homokos talajban is jól fejlődnek. Rendszeres, enyhe öntözést igényelhet, talán naponta egyszer is, de így is csodálatosan teljesítenek. A paradicsom, a tök, a paprika, a dinnye és még a saláta is különösebb nehézség nélkül termeszthető a homokos talajban.

 

A homokos talaj végül is nem jelent nagy hátrányt a kertben. Sőt, sok növény jobban kedveli, mint a sűrűbb agyagos típusokat. De a talaj javítása, hogy termőképesebbé tedd, bölcs döntés minden kertész számára.