Ha kezdő vagy még a kertészkedésben és a gyep gondozásában, akkor csak egy új szóval szeretnénk megismertetni Téged: komposztálás. Az igazat megvallva az udvari komposztálásnak igen jelentős hatása lehet a kerted és a gyeped állapotára.
Ez nem csak egy múló hóbort, amiről hamarosan mindenki elfelejtkezik, tehát ha adottak a körülmények a számodra, akkor neked is el kellene kezdened a komposztálást. A kertészek már régóta tisztában vannak azzal, hogy mekkora áldás a földnek a komposzt.
A háztulajdonosok azonban csak lassan ébredtek rá a hasznára, mindössze egy speciális eljárást kell alkalmazni, amit fejtrágyázásnak hívnak. Ismerkedj meg a komposzttal, mit tegyél és mit ne tegyél vele, hogyan komposztálj, mi komposztálható és mi nem, tippek minden lépéshez, az alábbiakban minden kérdésed megválaszolásra kerülni!
Tartalomjegyzék
Mi a komposztálás?
A legegyszerűbb definíció erre a következő:
Az organikus komposztálás egy természetes folyamat, amikor a kertihulladékból és a konyhai szemétből képezett halom összetevői lebomlanak. A megfelelő alapanyagok, megfelelő mennyiségben elegyítve a baktériumok, gombák és giliszták segítségével komposzttá alakul át, amelyet a „fekete aranynak” is neveznek.
Ezt az értékes tápanyagot a földhöz keverik, hogy a talaj struktúráját, termőképességét és víztartó képességét javítsák.
Hogyan működik a komposztálás?
A komposztáláshoz négy plusz egy elemre van szükség:
- Szén (C)
- Nitrogén (N)
- Nedvesség
- Oxigén (O2)
- Mikroorganizmusok
A komposzt keletkezésének 3 állomása van és ehhez szükség van nedvességre, vízre és legalább kétfajta mikroorganizmusra, ilyenek lehetnek például a baktériumok, a gombák, a rovarok vagy a giliszták.
A folyamat hosszúságát befolyásolja, hogy Te mennyire vagy elkötelezett, mekkora a domb nagysága és hogy mit teszel bele. Az alapanyagok megfelelő aránya lehetővé teszi a mikroorganizmusok számára a szén (C) és a nitrogén (N) lebontását, így a növényi élet további tápanyagokat tud kivonni és növekedhet általa, hogy oxigén (O2) szabadítson a légkörbe.
Tehát minél több a tápanyag, annál inkább fog minden zöldbe borulni. A szakemberek szerint, a folyamat pár hónaptól egészen 3 év hosszan is eltarthat, de néhány lépés megtétele felgyorsíthatja a végkifejlett bekövetkeztét, hogy a kert minél hamarabb virágba borulhasson.
Az Escape Waste szerint, a folyamatos komposztálás kitermelhet a fenntarthatóságra és zöld életmódra törekvő, különböző tevékenységre szakosodott helyi szervezeteket és mozgalmakat.
A komposztálás három szakasza: komposztálás menete
1. szakasz: Szerves bomlás kezdete
Első lépésben a mezofil organizmusok (amelyek mérsékelt hőmérsékleten, 20-45 °C között érzik jól magukat) elkezdik az anyagot kis darabokra lebontani. Ez a szakasz néhány napot vesz igénybe és megkezdi a halom belső hőmérsékletének növelését.
2. szakasz: A komplex szerves anyagok lebomlása
Amikor a hőmérséklet forróvá válik a mezofilek számára, akkor veszi kezdetét a második szakasz, a termofil mikroorganizmusok (45-122°C között fejlődnek) veszik át az irányítást. Ez a magas hőmérséklet lehetővé teszi a termofilek számára, hogy hatékonyan finomabb részecskékké bontsák le a fehérjéket, zsírokat és komplex szénhidrátokat.
A második szakasz hossza igen széles skálán mozog, függően a körülményektől több naptól egészen több hónapig is eltarthat.
3. szakasz: Lebomlás
Amint a termofil mikroorganizmusok felhasználták a rendelkezésre álló anyagmennyiséget, a halom hőmérséklete csökkenni kezd, lehetővé téve a mezofilok számára, hogy újra ők vegyék át az irányítását. Az utolsó szakaszban a mezofilek befejezik a szerves anyagok lebontását, ami ezáltal felhasználható komposzttá érlelődik.
A komposztdombban lévő anyagok megértése
Leegyszerűsítve, a komposztálható anyagokat a felépítésük alapján két csoportba lehet sorolni, vannak a barnák és zöldek.
Lebomló anyagok:
- A barna anyagok a szénben gazdag alkotóelemek, amelyek a kupacban az energiát biztosítják a mikroorganizmusoknak, valamint ezek adják a könnyű, levegős szerkezetét is. Ilyen tipikus adalékok vagy faalapúak, vagy rostosak: száraz levelek, gallyak, szárak, fűrészpor, fakéreg, aprított újságpapír, kukoricaszár, hamu és fenyőtüske.
- A zöld anyagok általában nitrogénalapú hulladékok. Ezek biztosítják a baktériumok és gombák számára az aminosavakat és a fehérjét, hogy azok el tudják látni a feladataikat. A trágya, az ételmaradék, a kávézacc, a zöld levelek és a lenyírt fű nagyszerű nitrogénben gazdag anyagok.
Az elv nagyon egyszerű, győződj meg róla, hogy a komposztkupacban lévő anyagok aránya 2/3 részben „barna” és 1/3 részben „zöld”.
A komposztálás különböző módjai
Különböző módszerek léteznek arra vonatkozóan, hogy hogyan komposztáljunk a kertünkben, a legnagyobb különbséget a halom elhelyezése vagy a komposztáló használata adja. A különböző kerti komposztálási módszerek rugalmasak, illetve a legeltérőbb költségeket és erőfeszítések vonják magukkal.
- Felhalmozás egy nagyon egyszerű és elterjedt folyamat. Az alapanyagok szó szerint csak fel vannak halmozva és rendszeresen meg vannak forgatva.
- Komposztáló ládák lehetnek akár nyitottak, akár zártak is, de mindent be kell fogadniuk. A nyitott szemetesek úgy lettek kialakítva, hogy lehetővé tegyék a szellőzést és a levegőzést, miközben az anyag is védve marad. Az egyik oldala könnyen hozzáférhető, hogy adagolni lehessen a hozzávalókat és meglehessen forgatni azt. A teljesen zárt tartályok teljesen védettek és megakadályozzák, hogy a komposztkupac látványa és a szag megzavarja a környezetet.
- A hordók igazán egyedülálló és hatékony fajtái zárt komposztáló kukáknak. A henger jellegű, egy karral vagy fogantyúval rendelkező szerkezetet könnyű megforgatni vagy buktatni.
Vermikomposzt vagy gilisztás komposztáló egy olyan változat, amelyben a vörös giliszták bontják le az anyagokat. Ehhez speciális gilisztákra van szükség, amelyek kifejezetten a konyhai hulladék megsemmisítésére képesek.
Komposztáló házilag: Egy egyszerű komposzthalom felépítésének lépései
A komposztálás legegyszerűbb módja, ha a szükséges odafigyeléssel az udvarban egy halmot vagy egy kupacot alkotsz meg. Ha lehetséges, helyezd száraz, árnyékos helyre, megfelelően közel egy vízforráshoz.
- Tisztítsd meg a kiválasztott területet az udvarban vagy a kertben, legyen a talaj lecsupaszított.
- Szalmából és gallyakból építs alapot. Néhány centiméter segíti a jó vízelvezetést.
- Adagold a komposztálandó anyagokat rétegenként, felváltva a barna és zöld anyagokat.
- Tegyél bele nitrogénforrást, hogy megkezdődhessen a komposztálás. Néhány kertész tesz egy marék nitrogénes trágyát a komposztba a folyamat beindításához.
- Tartsd a keveréket nedvesen. Azt javasoljuk, hogy ha megfogsz egy marékkal, akkor érzetre az anyagnak neves szivacsra kell emlékeztetnie, de semmiképpen se lehessen kinyomni belőle folyadékot.
- Néhány hetente forgasd át a kupacot, ezzel téve lehetővé, hogy a közepe felmelegedhessen. A levegőztetés oxigént biztosít a mikroorganizmusoknak komposztálási folyamat elősegítésére.
Milyen ételek komposztálhatók?
- Gyümölcsök és zöldségek maradékai
- Húsok maradéka
- Kávé maradéka
- Tojáshéjak
- Tea
- Levelek
- Fa
- Aprított papír
- Koszos karton
Ami nem komposztálható:
- Állati melléktermékek – tejtermék, csontok és hús,
- Olajban és zsírban gazdag ételek – majonéz, mogyoróvaj, salátaöntet vagy növényi olaj
- Ürülék – kutya, macska vagy emberi
- Vegyszerrel kezelt kerti hulladék
- Beteg növényeket tartalmazó kerti hulladék
- Gyomok, amelyek a bomlás helyett növekednének
- Bolti virágok és cserepes növények
- Biológiailag lebomló műanyag
Tedd és ne tedd a komposztálásban
Mindig ügyelj a barna és zöld anyagok egyensúlyára, illetve a szemétdomb nedvességtartalmára, hiszen ez fogja befolyásolni, hogy milye hamar készül el a komposzt. Hogy a folyamatot még inkább elősegítsd, azzal is tisztában kell lenned, hogy mit tehetsz és mit nem tehetsz bele a komposzthalomba.
TEDD
- Apríts fel mindent pici darabokra
- Ha esős vidéken élsz, takard le a halmot valamivel
- Ha a barna aránya túl magas, adj hozzá nitrogénes műtrágyát
- Az elkészült komposzthoz keverj porított tojáshéjat, ezzel növelheted a kalciumszintjét.
NE TEDD
- Ne tartsd az élelmiszer-hulladékot a halom tetején, ahol a rágcsálók könnyen hozzáférhetnek.
- Ne tegyél bele növényi gyökereket, fertőzött növényi részeket a halomra.
Anyagok, amelyek ne kerüljenek a komposztba:
- Csontok és húsok
- Tejtermékek
- Zsír és olaj
- Háziállatok szemete vagy szilárd hulladéka
- Málnatövek
- Hatalmas ágak vagy gallyak
- Préselt fa
- Fekete diófa levelei és vesszője
Hogy lehet megítélni, hogy a komposzt elkészült
Amikor minden szemét lebomlott és a hőmérséklete drámaian lecsökkent, akkor válik használhatóvá a komposzt. A kapott anyag ilyenkor sötétnek, gazdag textúrájúnak fog érződni és látszódni, valamint földszaga lesz.
TIP: Tartsd a komposztot a konyhában
Tarts egy komposztáló edényt a konyhában a konyha hulladéknak, így könnyedén gyűjtheted a mosogató alatt a komposztot, egészen addig míg meg nem telik a szemetes és el nem jön az ideje a kiürítésének. Egy rozsdamentes acélból készült és szénszűrővel ellátott vagy kerámia modellel a szagok miatt sem kell aggódnod. A nagyobb darabokat mindenképpen aprítsd fel mielőtt a hulladékhoz adod.
