A Szegfű a házikertek kedvence az szinte egész világon. A Dianthus a Caryophyllaceae családba tartozó növénynemzetséget vagy virágnemzetséget írja le.
A Szegfűnek mintegy 300 faja van, többségük Ázsiában és Kelet-Európában őshonos. Néhány fajta az afrikai kontinens északi régióiban honos, egy faj pedig az Észak-Amerika csücske körüli sarkvidéki területeken honos.
A nemzetség néhány kedvelt virága közé tartozik a szegfű, a kerti rózsaszín és az édes Vilmos. A legtöbb Dianthus lágyszárú évelő növény, de van néhány kétéves és szívós egynyári növény is, néhány fajtát pedig törpecserjének minősítenek.
A szegfű egyenes vonalú, keskeny lombozatú, zöldeskék árnyalatú, a növény karcsú szárain egymással szemben megjelenő lombozatú. A rózsaszín, piros és édes Williams jól mutat a kertben szegélynövényként, vagy a kerti utak mellett.
A Dianthus virágai öt sziromból állnak, amelyeknek széle cikkcakkos vagy fodros. A virágok a vörös és a fehér árnyalataiból állnak, amelyek a mély bordótól a világos rózsaszínig terjedhetnek. Sok esetben a virágok kéttónusúak, amelyek fantasztikusan néznek ki, amikor a növény virágzásba kezd.
Késő tavasztól egészen kora őszig virágzik. A vonzó virágok és a domborodó növekedés olyan illatot produkál a kertben, amely a szegfűszeg vagy a fahéj illatához hasonlít, fűszeres édességet kölcsönözve a kertben lebegő aromának.
| Közismert neve | Szegfű |
| Tudományos elnevezés | D. plumarius, D. superbus, D. deltoides |
| Családja | Caryophyllaceae |
| Növény típusa | Évelő |
| Kifejlett növény méretei | 15-90 cm magas, 15-60 cm széles |
| Fényigény | Teljes nap |
| Talajtípus | Nedves, de jól elvezetett |
| Talaj pH értéke | Semleges, a savasig |
| Virágzás időszaka | Tavasz, nyár, ősz |
| Virág színe | Fehér , lila, piros, rózsaszín |
| Őshonosság | Európa, Azsia, Afrika |
| Mérgezőség | Mérgező a álatokra |
Szegfű – Az istenek virága
A Dianthus faj az egyik legkorábbi kultúrnövényként évszázadokra visszanyúló, dísznövényként való felhasználásának története igen hosszú. A Dianthus az ókori görögök és rómaiak kedvenc virága volt, ahol gyakran szerepelt ünnepi füzérekben.
A Dianthus név a görög nyelvből származó Dios (isten) és anthos (virág) összetételéből származik, ami “az istenek virágának” fordítható. Hogy a növények hogyan kapták ezt a nevet, továbbra sem tisztázott, de van néhány nagy mese, amelyet a kertészek megfontolhatnak.
Az egyik történet szerint Diana, a vadászat istennője megvádolt egy pásztort, hogy vadászat közben elijesztette a zsákmányát. A pásztor furulyájának hangja elkergette az állatokat, így Diana zsákmány nélkül maradt.
Dühében az istennő kitépte a pásztor szemét, és ahol a szemek landoltak, ott hirtelen szegfűk nőttek ki a földből, ami azt jelképezte, hogy Diana istennő ártatlan vért ontott.
A keresztény tanítás szerint a szegfű a Via Doloros mentén virágzott, ahol Magdolna Mária könnyei hullottak a földre, amikor Jézus a hátán vitte a keresztet a keresztre feszítés helyszínére, a Golgotára – ez egy újabb mitológiai utalást jelent az ártatlan vér kiontására.
A szegfű és a rózsaszínű szegfű a házi kertészek régi kedvence, és sziklakertekben termesztve fantasztikusan néznek ki. A virág vágás utáni hosszú élettartama miatt kedvelt dísznövény, amelyet kirakatokban és csokrokban használnak. A diantuszok sokáig megőrzik illatukat a vágás után, ezért kedvelt választás csokornyakkendőkbe.
A Dianthus számos vonzó színben kapható, a fehér, a piros és a rózsaszín árnyalatai a virágokban. Nem meglepő, hogy a D. plumarius kiérdemelte a “rózsaszínű” becenevet.
Dianthus a kertben
A növények tűrőképessége a nemzetség egyes fajai között változik. A legtöbb szegfű hazánk klímáját kedveli, ültethető és termeszthető, de a fajok túlnyomó többsége a házikertben is jól fejlődik.
Ha nem vagy biztos benne, hogy a növények túlélik-e a téli szezont, akkor a tél folyamán indíts magoncokat, vagy vegyél dugványokat a növényről a következő szezonra. A legtöbb szegfű 60 cm magasra nő, de az édes Williams csak 45 cm magasságot ér el a vegetációs időszak alatt.
A rózsaszínűek 15-25 cm magasra nőnek, és az alpesi rózsaszín a nemzetség legkisebb faja, amely csak 10-15 cm magasságot ér el. Az alpesi rózsaszín Dianthus ideális sziklakertekbe ültetésre.
A halmot képző, rövid rózsaszínű rózsák a kertben a szegélyek mentén, valamint a virágládákban és a sziklakertekben varázslatos hangsúlyt adnak. A magas Sweet Williams és a szegfű a legjobb a virágágyásokban hátrébb, ahol magasan a többi virág és cserje fölé emelkednek, további színfoltot adva a kertnek.
Szegfű Fényigénye
A Dianthus valamennyi fajtája szívesen ültethető a kert olyan területeire, ahol egész nap teljes napsütés éri. A délutáni árnyékot kapó területekre ültető kertészek azt tapasztalhatják, hogy a növény később és kevésbé lelkesen virágzik.
Talajigény
A szegfű virág jó vízelvezetésű talajt igényel, mivel nem szereti, ha “vizes a lába”. A túlságosan telített talaj betegségek és gyökérrothadás kialakulásához vezethet a növényen. A kertészeknek azt is biztosítaniuk kell, hogy a növény megfelelő légáramlást kapjon a lombozaton és a virágokon keresztül, hogy elűzze az olyan betegségeket, mint a fehér lisztharmat és a rozsda.
Mielőtt elültetnéd a Dianthusát, dolgozz némi gazdag komposztot a virágágyás talajába. Próbáld meg fellazítani a talajt 30 cm mélységig, és ügyelj arra, hogy a komposztot jól bedolgozd a földbe. Amikor a tavasz beköszönt, adj még egy 2.5 cm felső trágyát a növény töve köré, hogy további tápanyagokat juttass a talajba, és ezzel segítsd a növényt a virágzás időszakában.
A kertészeknek gondoskodniuk kell arról, hogy az új szegfű növényeket hetente legalább egyszer megöntözzék, és az öntözések között hagyják kiszáradni a talajt. Trágyázd a Dianthus növényt 20-10-20 arányú, folyékony, minden célra használható műtrágyával. Késő tavasszal a növény töve körül lassan oldódó szemcsés műtrágyát is kijuttathatsz.
A kertészeknek gondoskodniuk kell arról, hogy az elhalt virágokat lecsipkedjék vagy lecsípjék, hogy megakadályozzák a magok képződését, és elősegítsék a második virágzást a vegetációs időszak vége előtt. A vegetációs időszak végeztével a kertészeknek vissza kell vágniuk a virágszárakat a földig.
A Dianthus további téli védelme érdekében helyezz egy 10 cm mulcsréteget a növény töve köré, és ezt mindenképpen tedd meg, mielőtt az első fagyok elérnék a földet. Az utolsó fagyok elmúltával távolítsd el a mulcsot, és hagyd, hogy a növény megkezdje a vegetációs időszakot.
Szegfű szaporítása
A kertészek a Dianthusokat magról szaporíthatják beltérben, vagy közvetlenül a virágágyásba vethetik. A Dianthus dugványról történő termesztése is lehetséges.
- Ha magról akarod elültetni a Dianthust, a csíráztatást legalább 2-3 héttel a területére eső utolsó fagyok előtt kezd el a beltéri csíráztatást. Ellenőrizd a helyi listákat a fagyok időpontjáról.
- Ültesd a Dianthusokat agyagos talajkeverékkel ellátott cserépbe úgy, hogy a magokat a talaj tetejére vetve, majd vékony réteggel befedve elfedjed. Fedd le az edényt műanyag fóliával, hogy üvegházhatást keltsen, amely melegen és nedvesen tartja a palántákat.
- Miután a palánták két-három levelet hoznak, átültetheted őket cserépbe. Ültesd át a palántákat a szabadba, amikor elérik a 10-12 cm-es magasságot.
- Azok a kertészek, akik kültéri virágágyásba vetnek, a Dianthus magot akkor ültessék el, miután az utolsó fagyok befejeződtek a szezonban. Ügyelj arra, hogy a talajt nedvesen tartsd, és miután a növény két-három levelet fejlesztett, ritkítsd meg őket egymástól 20-30 cm távolságra.
- Ha dugványról indítod a növényeket, távolítsd el a nem virágzó szárakat az eredeti növényről, egy levélcsomó alól.
- A kertészeknek ezután a dugvány összes alsó levelét le kell vágniuk, a virágszár tetején meghagyva a felső négy-öt levelet. Mártsd a dugványt gyökereztető tápszerbe, majd helyezd körülbelül 7.5 cm mélyen a talajba egy előkészített cserépben, óvatosan tömörítve a földet a szár töve körül.
- Enyhén öntözd meg a dugványt, és ügyelj arra, hogy a földet mindig nedvesen tartsd, hogy a szárból gyökerek képződhessenek. A dugványnak néhány hétbe telik, mire megfelelően meggyökeresedik.
- A kertészek a Dianthusokat a kert egy védett, a fagyoktól és a fagypont alatti hőmérséklettől védett helyén teleltethetik.
Kártevők és betegségek, amelyek a szegfűt érintik
Szerencsére a Dianthus az egyik legnépszerűbb virág a kertészek körében. Ezért rengeteg olyan nemesítési program létezik, amely növeli a növény ellenálló képességét és betegségekkel szembeni ellenállóképességét. A szegfű legtöbb fajtája ellenálló a kártevőkkel és betegségekkel szemben.
A kertésznek azonban ügyelnie kell arra, hogy a Dianthusát jó vízelvezetésű talajba ültesse. Ha a gyökerek túl sokáig nedvesek maradnak, az gyökérrothadás kialakulásához vezethet. A gyökérrothadás hatására a növény elhullajtja virágait, és a lombozat is sárgulni kezdhet.
Egyes kertészek levéltetveket találhatnak a virágszárakon, amelyeket a kertészek slaggal történő permetezéssel távolíthatnak el. Ha a levéltetvek gondot okoznak, permetezd be a növényeket neem olajjal.
A neem olaj szerves növényvédő szerként működik, és távol tartja a bogarakat a növényektől.
A szegfűlégy is problémát jelenthet, amely a szegfű leveleire rakja petéit. Amikor a tojások kikelnek, a lárvák a növény szárába fúródnak táplálék után kutatva. Ha fokhagyma mellé ülteti a Dianthusát, megakadályozza, hogy a szegfűlegyek megtelepedjenek a Dianthusán.
A rozsda és a lisztharmat szintén problémát jelent a szegfű számára, de csak hosszabb esőzés és hideg időszakok alatt.
