Szeretnéd feldobni a virágoskerted? Ha igen, ültess napraforgót!
Élénksárga színe és nagy virágai, amelyek magas, robusztus szár tetején helyezkednek el, és nagy, élénkzöld, ékes levelei gyönyörűen mutatnak a kertben. Vágott virágként is csodálatosak.
A napraforgót elég könnyű termeszteni, mivel nagyjából bármilyen talajtípushoz könnyen alkalmazkodik. Azonban, mint minden növénynek, a napraforgónak is vannak bizonyos igényei, melyeknek a siker érdekében, teljesülniük kell.
Ha érdekel a napraforgó termesztése akkor a legjobb helyen jársz! Ebben az útmutatóban minden olyan tippet leírunk, amire szükséged van ahhoz, hogy az anyatermészet által valaha is teremtett legvidámabb virágok egyikét termeszd.
| Tudományos elnevezés | Helianthus annuus |
| Közismert neve | Napraforgó, közönséges napraforgó |
| Növény típusa | Évelő |
| Kifejlett növény méretei | 1–3 m magas, 50 – 90 cm széles |
| Fényigény | Teljes napfény |
| Talaj típusa | Jól öntözött talaj |
| Talaj pH értéke | Savas, semleges, lúgos |
| Virágzás időszaka | Nyáron, ősszel |
| Virág színe | Sárga, vörös, mahagóni, kétszínű |
| Őshonosság | Észak-Amerika |
Tartalomjegyzék
A napraforgó története
Mielőtt belevágnánk, szeretnénk egy pillanatra elmesélni a napraforgó történetét, mivel úgy gondoljuk, hogy a növények megismerése segít abban, hogy jobban megbecsüljük őket.
A modernkori napraforgó története valójában több ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza. A történészek olyan régészeti lelőhelyeken találtak a mai napraforgóra utaló jeleket, melyek i.e. 3000-re nyúlnak vissza! Ez eléggé lenyűgöző történet.
Természetes módon a napraforgó bőséggel terem Amerika síkságain. Bizonyítékok arra utalnak, hogy ezt a ragyogó, vidám virágot először az amerikai őslakos törzsek termesztették a Mississippi folyó völgyében vagy az Egyesült Államok délnyugati részén. A belőlük nyert rost, olaj és magvak, valamint gyógyászati tulajdonságai miatt termesztették.
Amikor európai telepesek érkeztek az országba azonnal felismerték a napraforgó értékes tulajdonságait, ezért összegyűjtötték a magjait és elküldték Európába, ahol elültették és termesztették, így vált népszerű virággá Anglia virágoskertjeiben.
A napraforgót annyira szerették Európában, hogy a világ leghíresebb művészének, Van Gogh-nak a festményein is népszerű elemmé vált.
Az oroszok a napraforgót jelentős terménynek tekintették, mivel a növény olyan olajforrásként szolgált, amelyet a vallásuk étkezési törvényeinek megszegése nélkül lehetett fogyasztani. Az 1900-as évek elején az orosz gazdák vezették a nagy mennyiségű olajat termelő és a betegségekkel szemben ellenálló napraforgók választékát és elterjedését.
Az 1960-as években az Egyesült Államokban kereskedelmi céllal kezdték termeszteni a napraforgót, és magjait növényi olaj előállítására használták fel.
Hosszú története és az Egyesült Államokban való természetes növekedése ellenére a kertészek csak a közelmúltban kezdtek ráébredni a napraforgó valódi szépségére.
A dísznövényként megnövekedett érdeklődés miatt az amerikai, német és japán termesztők olyan napraforgókat kezdtek el kifejleszteni, amelyek képesek jól fejlődni és megfelelőek a lakókertekben.
Hogyan termeszd a napraforgót?
A napraforgónak több tucat fajtája létezik, köztük egynyári és évelő növények, melyek minden évben újra teremnek.
A hobbi kertészek általában egynyári napraforgókat ültetnek, köztük törpe és magas fajtákat, amelyek több ágat fejlesztenek ki és több virágot növesztenek, melyek ideálisak vágásra is.
A kifejezetten magjukért termesztett napraforgók egynyáriak és számos színben kaphatóak, többek között világos citromsárga, élénksárga, rózsaszín, bordó sőt két- és többszínű virágokkal is.
Függetlenül attól, hogy milyen típusú napraforgót szeretnél termeszteni, olvass tovább, hogy megtudj néhány olyan fontos tippet, ami hozzásegít a napraforgó sikeres termesztéséhez.
Mikor ültess napraforgót?
- Bár a napraforgót beltérben, tőzeggel töltött cserépben is elültetheted, mégis a legegyszerűbb módja a magról való termesztés, ha tavasszal közvetlenül a talajba veted őket.
- A legjobb, ha megvárod míg a fagyveszély elmúlik; habár azokon a területeken, ahol rövid a termőidény, a napraforgómagokat két héttel a tavaszi utolsó fagy várható beállta előtt is elültetheted, mivel a magok szívósak és általában kibírják, ha rövid ideig hidegnek vannak kitéve.
- Azokban a régiókban, ahol a termőidény hosszú, a napraforgómagok elültetésének ideális időpontja az, amikor a talaj hőmérséklete 12-15 Celsius fok között van.
Hova ültess napraforgót?
- A napraforgó akkor fejlődik a legjobban, ha közvetlen napfényben és jó vízelvezetésű, de egyenletesen nedves talajban termeszted.
- A termesztett fajtától függ, hogy mennyi helyet kell hagynod a virágok között.
- Az elágazó és egyetlen száron több virággal rendelkező napraforgó vízszintes síkon több helyet igényel, a nagyméretű, egyetlen virágot növesztő fajták pedig több helyet.
- A hely kiválasztásakor ügyelj arra, hogy a magasabb napraforgók olyan helyre kerüljenek, ahol nem vetnek túl nagy árnyékot az alacsonyabb virágokra, mivel minden fajta napraforgó szereti a napot.
- Egy virágágyás északi oldala ideális hely lenne e mutatós, vidám virág számára.
Hogyan készítsd elő a talajt a napraforgó számára?
A napraforgó akkor lesz a legszebb, ha megfelelően előkészített talajba ülteted a magvakat. Keverj körülbelül 8 centiméternyi tápanyagdús virágföldet a kert természetes talajába.
Ez táplálni fogja a magvakat és biztosítja, hogy a növény erős gyökérrel rendelkezzen, így nagy és egészséges virágokat tud növeszteni.
Vízigény
- A magvak elültetése után gondoskodj a talaj alapos öntözéséről.
- Amíg a magvak csíráznak, tartsd nedvesen a talajt, de ne vízzel átitatva, hogy ne áraszd el a magvakat.
- Fakadást követően a legtöbb napraforgófajta eléggé szárazságtűrő; azonban szebb virágokat fog növeszteni, ha rendszeresen öntözöd a növényt.
- Akkor öntözd, amikor a talaj felső 5 centimétere száraz.
Tápoldatozás
Bár a napraforgó nem igényel sok tápanyagot, több és egészségesebb virágokat fog növeszteni, ha folyamatos mennyiségű tápanyaghoz jut.
Körülbelül egy hónappal a magok elültetése és a talajban való fakadásuk után, általános tápoldattal öntözheted a növényeket.
A napraforgó karózása
A karózás nem mindig szükséges; azonban ha a szárak nem túl erősek és a növény rendkívül magasra nő és számos virágot növeszt, akkor szükség lehet a napraforgó karózására.
- Ha vágás céljából nagy mennyiségű napraforgót termesztesz, akkor alakíts ki sorokat úgy, hogy a karók között legalább 90 cm távolság legyen.
- Tekerj zsineget a karók közé, hogy rácsozatot hozz létre. Alternatív megoldásként várhatsz a karózással, amíg a növények megnőnek.
- Helyezz el erős karót körülbelül 8-10 centiméterre a kókadt napraforgók szárától és zsineggel lazán kösd a növényt a karóhoz.
Kártevők távol tartása
A napraforgó meglehetősen gondtalan növény; ennek ellenére bizonyos kártevők problémákat okozhatnak.
A kis kártékony állatok, mint például a mókusok, problémát jelenthetnek a napraforgómagok első ültetésénél és még azelőtt mielőtt megfakadnának, mivel a magvak ezen apró állatok közkedvelt eleségei.
A távoltartásuk érdekében keverj a magvak körüli földbe cayenne borsot, így elriaszthatod őket. Ha a mókusok problémát jelentenek a környékeden, akkor ahelyett, hogy a szabadban vetnéd el a magvakat, érdemesebb inkább beltérben elvetni őket, majd amikor kicsíráztak, átültetni őket a szabad talajba.
A napraforgómoly is problémát jelenthet. A petéiket a növekvő virágokra rakhatják, a lárvák pedig a virágokból táplálkoznak, elpusztítják a magvakat és pókhálót hoznak létre, valamint piszkot agynak a növényeken.
Ha ezt a problémát észleled, kézzel távolítsd el a férgeket a növényről és gondoskodj a kiirtásukról.
Ha több növényt is érint a napraforgómoly fertőzés, a lárvák megjelenése után azonnal beszórhatod vagy bepermetezheted a virágokat olyan szerrel, amely Bacillus thuringiensis-t tartalmaz. Ha a lárvák megeszik ezt a baktériumot, elpusztulnak.
Napraforgó betegségeinek megelőzése
Hasonlóan, a betegségek általában nem jelentenek problémát a napraforgó számára; azonban hajlamosak lehetnek bizonyos típusú gombás fertőzésekre, például a levélrozsdára és a lisztharmatra.
A lisztharmat foltossá teheti a növényeket és a levelek felső felületén halvány foltokat, az alján pedig penészes foltokat okozhat. Végezetül pedig a levelek elpusztulnak. Ez a probléma leginkább akkor jelentkezik, ha meleg és párás az időjárás vagy ha hűvösek és nyirkosak az éjjelek. Bár a lisztharmat nem pusztítja el a napraforgót, hatással van a külső megjelenésére.
A levelek felületén rozsdásodás is kialakulhat. Először sárga vagy fehér foltok formájában jelentkezik, majd feketévé vagy barnává válnak. Végül a levelek alsó részén puffadt hólyagok alakulnak ki. A betegség átterjedhet a szárra és a virágokra valamint hatással lehet a növekedés folyamatára.
Tartsd szemmel a napraforgóid. Ha gombás fertőzést észlelsz, permetezd le őket szokásos gombaölő szerrel. Ha a növények súlyosan fertőzöttek távolítsd el őket, hogy megakadályozd a betegség átterjedését az egészséges növényekre.
A virágoskertet tartsd gyommentesen, mivel a gombafertőzéseket általában olyan gyomok terjesztik, mint a disznóparéj, vadrepce és a libatop.
Napraforgómag betakarítása
Ősszel vágd le a virágfejeket, amikor a virágok hátsó része feketére vált, és a magfejek kiszáradtak. Hagyd a virágot hűvös, száraz helyen, amíg teljesen kiszárad.
Hüvelykujjaddal óvatosan dörzsöld a virágfejet, hogy fellazítsd a magokat. Gyűjtsd össze a magokat, és tedd őket egy légáteresztő papír vagy textilzsákba. Hűvös, száraz helyen tárolandó.
Következtetés
A napraforgó nagyszerűen kiegészíti a kertet. Virágzásuk rengeteg színt ad és levágható, magvaik pedig betakaríthatók és egészséges snackként fogyaszthatók. Ha napraforgó ültetését fontolgatod, mindenképpen kövesd az útmutatóban említett tippeket a siker érdekében.
