Szeretnél egy kis trópusi hangulatot vinni a kertedbe? Ha igen, akkor talán a hibiszkuszok ültetésén gondolkozol. Nincs virág, amelyik jobban kifejezné a “trópusi” jelzőt, mint pl. a királyi mocsári hibiszkusz.
Nagy, élénk színű virágaival a hibiszkusz vitathatatlanul mutatós, és azonnali esztétikai vonzerőt kölcsönöz a tájnak. Ha azonban északi helyen élsz, azt gondolhatod, hogy nincs szerencséd, mivel a hibiszkusz olyan helyeken virágzik, ahol egész évben meleg az időjárás, például a trópusokon.
Ha Te olyan kertész vagy, aki északi éghajlaton él (ha magyarként máshol olvasod a cikkünket), akkor szerencséd van, mert van egy másik hibiszkuszfajta, amelyet sikeresen termeszthetsz: a mocsári hibiszkusz.
Az elmúlt mintegy 100 évben az óriás hibiszkusz igen népszerűvé vált az északi területeken élő kertészek körében.
Ha szeretnél egy kis trópusi hangulatot vinni a kertedbe, olvass tovább, hogy többet tudj meg a mocsári hibiszkuszról, beleértve a termesztési tippeket, amelyek segíthetnek e mutatós növények sikerének biztosításában.
|
Botanikai név |
Hibiszkusz moscheutos |
|
Közönséges név |
Kemény hibiszkusz, rózsamályva, mocsári mályva, kerti hibiszkusz, óriás hibiszkusz, óriás mályva |
|
Növénytípus |
Lágyszárú évelő |
|
Érett méret |
3-7 láb magas, 2-3 láb széles. |
|
Napsütés igény |
Teljes napfény |
|
Talajtípus |
Átlagos, szerves anyagokban gazdag |
|
A talaj pH-ja |
semleges vagy savas |
|
Talajnedvesség |
Nedves vagy nedves |
|
Virágzás ideje |
Nyár |
|
Virág színe |
Fehér, piros, rózsaszín, kék |
Tartalomjegyzék
Mocsári Hibiszkusz: Áttekintés
A “rezisztens hibiszkusz” elnevezés egy takaró kifejezés, amelyet néhány különböző faj, valamint azok hibridjeinek leírására használnak, amelyek mind a Malvaceae család rózsamályvafélék csoportjába tartoznak; ugyanabba a családba, mint a hagyományos trópusi hibiszkuszok (kínai hibiszkusz).
Trópusi rokonaikkal ellentétben, amelyek a meleg mérsékelt égövi, trópusi és szubtrópusi területeken fejlődnek, a kemény hibiszkuszok, ahogy a nevük is mutatja, hidegtűrőek.
A mocsári hibiszkuszoknak néhány tucat faja létezik, és mindegyikük nagy, szemet gyönyörködtető, mutatós virágokat hoz, amelyek akár 30 cm szélesre is megnőhetnek (bár az átlagos méret általában 25 cm).
Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyes fajok, kultivárok vagy hibridek genetikai összetétele, a növények által termelt virágok mérete jóval kisebb lehet.
Nemcsak a méretük változhat a kemény hibiszkusz virágainak, hanem a színük is. Az árnyalatok között megtalálható az élénk piros, a fehér, a halvány rózsaszín, a lila és még a kék is.
A színtől és a mérettől függetlenül a kemény hibiszkuszvirágok általában bordó vagy vörös színű torokkal rendelkeznek. Különböző színű csíkok is lehetnek rajtuk, amelyek a virág széleire húzódnak. Ezenfelül a közepükön egy kiemelkedő, virágporral borított porzóoszlop is található, ami minden hibiszkuszfajtára jellemző.
Az óriás hibiszkuszok fajtától függően 60 cm és 300 cm közötti magasságot érhetnek el. A melegebb északi területeken minden fajta már júniusban virágozni kezd, de a hűvösebb régiókban a virágzás csak augusztusban kezdődik, és az első fagyok megérkezéséig folytatódik.
A növénytaksonómia szerint a szívós hibiszkusznövényeket a Hibiscus moscheutoshoz sorolják, azonban közismertebb nevük a “mocsári mályva” és a “rózsamályva”.
A nyári szezonban minden fajta fás megjelenésű, és alcserjésként szolgál; télen azonban a növény szárai visszahullanak a földig, így technikailag lágyszárú évelő növénynek számítanak.
Az óriás mályva története
Kemény hibiszkuszok körülbelül 100 éve léteznek, amikor a növénynemesítők elkezdtek dolgozni a trópusi fajta hidegebb hőmérsékletet is elviselő hibridjeinek kifejlesztésén.
Gretchen Zwetzig, az egyik legrégebbi virágnemesítő cég, a Fleming Flower tulajdonosa szerint a hidegtűrő fajták nemesítése valójában csak az 1950-es években kezdett általánossá válni.
Robert Darbynak tulajdonítják, hogy ő volt az egyik első modern termesztője a keményebb hibiszkuszoknak. Az első sikeres hibiszkuszhibridek közül kettőt, a Lady Baltimore-t és a Lord Baltimore-t legalább négy őshonos hibiszkuszfaj, köztük a H. militaris (ma H. laevvis néven ismert), a H. palustris, a H. coccineus és a Hibiscus moscheutos keresztezésével fejlesztette ki. A Lady és a Lord Baltimore továbbra is népszerű, szívós hibiszkuszvirágok.
Az 1960-as években a Sakata Seed Corporation Japánban elkezdte a kemény hibiszkuszok hibridizálását, és sikeresen létrehozták a H. Dixie Belle és a H. Southern Belle fajtákat. Az 1970-es években a Disco Belle sorozatot is keresztezték.
A nebraskai székhelyű Fleming Flower cég szintén a virágok hibridizálásán dolgozott. Sikeresen állítottak elő több kemény hibiszkuszfajtát, köztük a Kopper King, Old Yella, Fireball, Torchy, Dream Catcher, Fantasia, Plum Crazy és Robert Fleming fajtákat.
Mocsári Hibiszkusz ültetés és gondozás követelményei
Ahhoz, hogy sikeresen ültesd el a kemény hibiszkuszt, meg kell győződnöd arról, hogy megfelelően ülteted és gondozod ezeket a virágokat.
Útmutatónknak ebben a részében megosztunk néhány fontos tippet, amelyek segítenek abban, hogy északi kertedben egy kis trópusi hangulatot varázsolj ezeknek a lágyszárú évelő növényeknek a látványos virágzásával.
Mocsári hibiszkusz szaporítása Magról
Mocsári hibiszkuszt mikor ültessük?
A magokat az utolsó átlagos fagypont előtt egy-két hónappal a beltérben ajánlott elkezdened ültetni, vagy a magokat közvetlenül a talajba vetheted, miután a fagyveszély elmúlt.
- Akár beltéren, akár kültéren ülteted el őket, ültetés előtt mindenképpen áztasd be a magokat egy éjszakán át.
- A beáztatott magokat körülbelül 1-2 cm mélyen ültesd a talajba. Ha beltérbe ülteted, az utolsó fagypont közeledtével kezdd el a növények edzését, hogy kedvező időjárás esetén kitehesd őket a kültéri körülményeknek, beleértve a napfényt és a szelet is.
- Az első napon vigyed ki őket a szabadba körülbelül 30 percre, és növeld a szabadban töltött időt minden nap körülbelül 1 órával további öt napon keresztül, mielőtt átültetnéd őket a kertbe.
A hely kiválasztása és előkészítése
A mocsári hibiszkusz milyen földet igényel?
- Az óriás hibiszkuszok a közepes vagy nedves, jól vízelvezető talajban fejlődnek a legjobban. A talaj ne legyen túl nehéz; ezek a növények azonban nem érzik jól magukat homokos, száraz vagy rossz vízelvezetésű talajban.
- Ezért, ha kertednek talaja homokos vagy rosszul vízelvezető, a virágok ültetése előtt keverj bele néhány centiméter szerves komposztot.
- Hűvösebb éghajlaton a szívós hibiszkuszok akkor érzik magukat a legjobban, ha déli fekvésű fal közelébe ültetik őket, ahol sok napfényt kapnak, és védve vannak a széltől.
- Ha melegebb éghajlaton élsz, egy olyan hely, ahol naponta körülbelül 6 órát süt a nap, ideális lenne; azonban vegyed figyelembe, hogy ha túl sok árnyékot kapnak, a száruk valószínűleg hosszú és hosszúkás lesz, és a virágaik nem lesznek olyan egészségesek, vagy egyáltalán nem fognak virágot hozni.
Öntözés
A természetben a kemény hibiszkusz mocsaras területeken nő. Bár a keresztezés révén sok fajta vízigénye csökkent, a virágzáshoz még mindig megfelelő vízre van szükségük.
Ügyelj arra, hogy a talaj nedves maradjon; azonban ne öntözd túl sokat a növényt, mert ez gyökérrothadáshoz vezethet.
A kisebb, kevesebb levelű növényeket nem kell olyan gyakran öntözni, mint a nagyobb, levelesebb növényeket. A vegetációs időszak alatt a szívós hibiszkuszt naponta kell öntözni.
Táplálási követelmények
A hibiszkusz növényeknek növekedésük során sok tápanyagra van szükségük. Annak érdekében, hogy a növények megkapják a szükséges tápanyagot, javasoljuk, hogy vízben oldódó vagy lassan oldódó műtrágyával tápld őket.
Ügyeljél azonban arra, hogy a tápanyagok kiegyensúlyozottak legyenek, mivel a túltrágyázás mérgezéshez vezethet, ami egyensúlyzavarhoz vezethet, és súlyosan károsíthatja vagy akár el is pusztíthatja a növényt.
A 10-10-10 vagy a 20-20-20 műtrágya fogja a legjobb eredményt hozni. Alternatív megoldásként hetente hígított folyékony műtrágyával is táplálhatod a növényeket, vagy évente négyszer lassan oldódó műtrágyát juttathatsz a talajba: egyszer kora tavasszal, egyszer az első virágzás lecsengése után, nyár közepén és tél elején.
Metszés
Mivel a szívós hibiszkusz lágyszárú évelő növény, télen visszahullik a földig. Ezért az őszi szezonban a földig visszavághatod a növényt, még akkor is, ha az ágak még egészségesnek tűnnek.
Hideg időjárás gondozása – Mocsári hibiszkusz teleltetése
Ha olyan helyen élsz, ahol a téli szezonban fagypont alá süllyed a hőmérséklet, akkor meg kell védened a kemény hibiszkuszokat, hogy biztosítsd nekik a túlélést.
Ehhez a virágok visszavágása után körülbelül 7.5 – 10 cm-nyi friss mulcsot kell felhordani, hogy a gyökereket megvédje a fagyos hőmérséklettől. A faforgács, a levelek vagy a szalma mind felhasználhatók a gyökerek hideg elleni védelmére.
Megfelelő védelem esetén a kemény hibiszkuszok tavasszal újranőnek. Legyél azonban türelmes, mivel ezek a növények később kelnek fel. Általában májusban vagy júniusban (a terület éghajlati viszonyaitól függően) küldik ki az első új hajtásokat.
Kártevők és betegségek
A kemény hibiszkuszoknak lehetnek kártevőkkel és betegségekkel kapcsolatos problémáik.
Ami a kártevőket illeti, a szarvasok szívesen rágcsálják ezeket a növényeket. Hogy távol tartsd őket, kerítse körbe a kemény hibiszkuszokat kerítéssel. A levéltetvek is problémát jelenthetnek, mivel megrágják a leveleket, a szárakat és a virágokat. A fertőzött növényeken hetente alkalmazz rovarölő szappant.
A kemény hibiszkuszokban gombás fertőzések alakulhatnak ki, beleértve a rozsdát, a levélfoltosságot és a botritiszes foltosságot. A betegségek megelőzése érdekében öntözéskor kerüld a levelek nedvesedését.
Mocsári Hibiszkusz fajták
A leggyakoribb kemény hibiszkuszok közül néhány méretben és virágzásban különbözik:
- Hibiscus moscheutos ‘Lady Baltimore’: Ez a fajta 120-150 cm magas és legfeljebb 90 cm széles. Világos rózsaszín virágai sötét rózsaszínű középpel rendelkeznek.
- Hibiscus moscheutos ‘Robert Fleming’: Ez a kompakt fajta éréskor körülbelül 60-90 cm magas és széles. Hatalmas, 25 cm -es virágai mély, bársonyos vörös színűek.
- Hibiszkusz moscheutos ‘Summerific® Perfect Storm’: Ez a kompakt és jól elágazó fajta sötétlila lombozatot hoz, és körülbelül 90 cm magasra és 120 cm szélesre nő. Nagy, 17 cm, fehéres-rózsaszínű virágainak piros szeme van.
Gyakran ismételt kérdések
Mikor ültessük a mocsári hibiszkuszt?
A mocsári hibiszkuszt tavasszal, a fagyveszély elmúltával lehet elvetni vagy palántát ültetni.
Milyen talajt igényel a mocsári hibiszkusz?
A mocsári hibiszkusz jól drenált, tápanyagban gazdag, nedves talajt igényel. A talaj pH-értéke legyen semleges vagy kissé savas (6,0-7,0).
Milyen fényviszonyokat igényel a mocsári hibiszkusz?
A mocsári hibiszkusz napos vagy enyhén árnyékos helyeket részesít előnyben, de a legjobb virágzást a napos területeken érheti el.
Milyen távolságra ültessük a mocsári hibiszkusz palántákat?
A palántákat általában 90-120 cm távolságra egymástól kell elültetni a megfelelő légáramlás érdekében és a növények terjeszkedésének biztosítására.
Mikor virágzik a mocsári hibiszkusz?
A mocsári hibiszkusz általában nyáron virágzik, júniustól szeptemberig, az időjárástól és a földrajzi elhelyezkedéstől függően.
Hogyan öntözzük a mocsári hibiszkuszt?
A mocsári hibiszkusz nedves körülményeket kedvel, ezért rendszeres öntözést igényel, különösen száraz időszakokban. Ügyeljünk a túlöntözés elkerülésére, mivel a növény rothadását okozhatja.
Hogyan metszük a mocsári hibiszkuszt?
A mocsári hibiszkusz metszése általában tavasszal történik, miután az új hajtások megjelennek. Vágja vissza a növényt 20-30 cm magasságig, hogy ösztönözze az új növekedést és a bokrosodást.
A mocsári hibiszkusz évelő vagy egynyári növény?
A mocsári hibiszkusz (Hibiscus moscheutos) évelő növény.
Hogyan szaporíthatjuk a mocsári hibiszkuszt?
A mocsári hibiszkuszt többféleképpen szaporíthatjuk: magról, tőosztással vagy dugványozással. A magokat hideg stratifikálás után tavasszal lehet elvetni. Tőosztás általában kora tavasszal történik, amikor a növény pihenő állapotban van. A dugványokat nyáron lehet levágni és gyökereztetni.
Milyen kártevők és betegségek támadhatják meg a mocsári hibiszkuszt?
A mocsári hibiszkuszt leginkább levéltetvek, pajzstetvek, pókhálós atkák, és rovarlárvák támadhatják meg. A növényeket gombás betegségek is érinthetik, mint például a lisztharmat, a peronoszpóra vagy a rozsda.
A megfelelő légáramlás biztosításával, a túlöntözés elkerülésével és a károsítókra adott időben történő reagálással minimalizálható a káros hatásuk.
